házi kenyér, dagasztás nélkül

Egy nagy keverőtálba öntjük a lisztet, hozzáadjuk a sót és a porélesztőt, és szárazon fakanállal összekeverjük, hozzáöntjük a víz 3/4 részét, és fakanállal összekeverjük, ha a tészta nehezen akar összeállni, akkor még öntünk hozzá a vízből. Ragacsos, a nokedlitésztához hasonló állagot kell kapnunk. Egy benedvesített konyharuhával letakarjuk, és 12 órát szobahőmérsékleten hagyjuk pihenni.

Alaposan lisztezett munkafelületre öntjük a pihentett tésztát, és nem ijedünk meg tőle: egyáltalán nem szép, rugalmas és fényes, de így van jól, ilyennek kell lennie! A szétterülő, nyúlós, ragacsos tésztát felülről és alulról, majd mindkét oldalról visszahajtjuk a tészta tetejére úgy, hogy még jócskén felvegyen lisztet, majd visszatesszük a liszttel alaposan meghintett tálba, és még 2 órát pihentetjük konyharuhával letakarva.

Egy fedeles tűzálló öntöttvas, cserép- vagy üvegtálat szárazon beteszünk a sütőbe, és 240 fokra állítva bemelegítjük a sütőt úgy, hogy az edényünk is jól átforrósodjon (kb. 15 perc).

Óvatosan kivesszük az edényt a sütőből, leemeljük a fedelét, és egyszerűen beleöntjük a tésztát, majd lefedjük, és 30 percre betoljuk a jó forró sütőbe. Ekkor levesszük a tetejét, és a kenyeret még visszatesszük 15 percre, hogy szépen megpiruljon.

A sütőből kivéve az edényből kiborítjuk a ropogósra sült kenyeret, óvatosan – mert tűzforró! – rácsra tesszük, és hagyjuk kihűlni. Csak teljesen kihűlve szeletelhető szépen: belül könnyű, lukacsos, kívül pedig jó ropogós